ZP 2.jpg
ZP 24.jpg
ZP 44.jpg
ZP 15.jpg
ZP 55.jpg
ZP 56.jpg
ZP 41.jpg
ZP 30.jpg
ZP 36.jpg
ZP 21.jpg
ZP 47.jpg
ZP 52.jpg
ZP 4.jpg
ZP 18.jpg
ZP 32.jpg
ZP 38.jpg
ZP 23.jpg
ZP 25.jpg
ZP 19.jpg
ZP 53.jpg
ZP 5.jpg
ZP 51.jpg
ZP 31.jpg
ZP 13.jpg
ZP 50.jpg
ZP 40.jpg
ZP 42.jpg
ZP 45.jpg
ZP 34.jpg
szekelymese10.jpg
ZP 33.jpg
ZP 37.jpg
ZP 14.jpg
ZP 54.jpg
ZP 48.jpg
ZP 35.jpg
ZP 26.jpg
ZP 16.jpg
ZP 46.jpg
ZP 22.jpg
ZP 12.jpg
ilyes_szabo_anna_mesemondo1.jpg
ZP 49.jpg
ZP 28.jpg
ZP 20.jpg
ZP 39.jpg
ZP 7.jpg
ZP 43.jpg
ZP 29.jpg
ZP 3.jpg
ZP 27.jpg
ZP 9.jpg
ZP 17.jpg
ZP 6.jpg
AMÍG ÉLÜNK, SOKMINDEN MEGTÖRTÉNHET!
Dalolunk, ha fáj, dalolunk, ha nem.
Dalolunk, ha szeretünk, Ha meg kéne pihenjünk.
Akkor, ha könnyű a lelkünk, Mikor szóllani nem merünk.
- a muzsikával gyengéden kifejezzük
s a határtalant érinteni véljük.
*
Mikor megtanultál szenvedni, Már tudsz szeretni.
Megtanultad tisztelni a Fájdalmat s az Örömöt,
ÉleterÅ‘dnek kútfÅ‘jét.
Alázattal merítesz már belÅ‘le: Mit adsz vissza?
Teremtésed kovásza
Átok, vagy Áldás?
VÓT, AMI VÓT, DE LESSZ, AMI LESSZ!
- Ilyés Szabó Anna -
